|
Az embernek a szomjazással szemben kicsi a tűrőképessége. Míg éhezni több héten keresztül képesek vagyunk anélkül, hogy a halál beállna, a szomjazás már néhány nap alatt halálhoz vezet. A szomjazásos halál akkor következik be, amikor a szervezet víztartalmának 15-20%-át elveszti. A szervezet vízszükségletét egyrészt a megivott és a táplálékkal felvett víz, másrészt a tápanyagok elégetésekor keletkező un. oxidációs víz fedezi. 24 óra alatt a táplálékkal és ivással összesen 2000-2500 cm3 vizet veszünk fel. Az oxidációs víz mennyisége pedig átlagosan 200-300 cm3. A naponta leadott víz ugyancsak ezt a mennyiséget teszi ki. A vizelettel távozik a legtöbb, 600-1600 cm3 között. Ez az érték függ a felvett táplálék mennyiségétől és annak összetételétől. A széklettel kb. 150-200 cm3, a tüdőből kilégzéssel 350-550cm3távozik naponta. A tüdő vízleadását a külső levegő mozgása, nedvességtartalma, a bőr hőmérséklete befolyásolja. Fizikai munka végzésekor a vízleadás mennyisége nagyon megnő, míg énekléskor, hangos olvasáskor a nyugalmi érték akár kétszeresére emelkedhet. A bőrön keresztül leadott víz napi mennyisége 450-500 cm3. A szervezet folyadékleadása 24 óra alatt tehát 2500-2800 cm3 körül mozog, s ez összegszerűen megegyezik a felvett folyadék mennyiségével Az EFSA (European Food Safety Authority) ajánlása részletesen lebontja életkor és nemek szerint is a naponta szükséges víz mennyiségét. Az ajánlást az 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat: A naponta elfogyasztásra ajánlott víz mennyisége Európában
Az emberi szervezetnek mintegy 50-60 %-a víz. Szerepe az élő szervezetben rendkívül sokrétű. Oldószere a sejtekben található és a sejten kívüli anyagok döntő többségének. Biztosítja a tápanyagok, az oldott anyagok szállítását. A víznek nagy a fajlagos hőkapacitása. Többek között ez teszi lehetővé a szervezetben, hogy az itt lezajló és hőtermeléssel járó folyamatok nem emelik fel lényegesen a testhőmérsékletet. A párolgás pedig megkönnyíti a szervezet hőleadását és így a hőmérséklet szabályozását. A felszívódott folyadék a vérárammal először a májba kerül, majd az egész szervezetben szétáramlik. Nagy része átmenetileg tárolódik a májban, az izomzatban, a bőr alatti kötőszövetben, eközben a benne oldott anyagokat eljuttatja a szervekbe és szövetekbe, illetve felveszi és továbbszállítja az anyagcsere termékeket. Az elfogyasztott víz tehát bejárja az egész szervezetet és ennek tulajdonítható, hogy az ásvány- és gyógyvizek hatása oly sokrétű. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen összetételű, milyen tisztaságú, milyen minőségű, vizet fogyasztunk. Magyarország szerencsére bővelkedik tiszta, jó minőségű ásványvizekben, amelyek a föld mélyéből törnek elő. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| AZ ÁSVÁNYIZEK CSOPORTOSÍTÁSA | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A hazánkban előforduló ásványvíztípusokat felszín alatti elhelyezkedésük és ezzel szorosan összefüggő jellegük alapján csoportosíthatjuk. Magyarországon az ásványvizek balneológiai, gyógyászati szemléletű csoportosítását Papp Szilárd végezte el, az élettani hatást kiváltó, legjellegzetesebb alkotórészek jelenléte szerint. 1. Egyszerű termális vizek Oldott anyagokban szegény vizek, de hőmérsékletük forrás esetén magasabb, mint 20 oC, fúrt kút esetén pedig, mint 25 oC. Az egyszerű meleg termális vizek ivókúrában alkalmazva görcsoldó hatásúak, ezért a gyomor, pylorus és epehólyag görcsös állapotában kedvezően hatnak. 2. Egyszerű szénsavas (savanyú) vizek A vízben oldott szén-dioxid egy része vízzel egyesülve szénsavat alkot, innen származik e víztípus neve. A szénsavas ásványvizek természetes szénsavtartalmuk miatt elterjedt, kedvelt italok. Kedvező hatást fejtenek ki az emésztőrendszerre. Fokozzák a szájban a nyálelválasztást, serkentik a gyomornedv elválasztást, különösen a hidegen megivott szénsavas víz. Hatására fokozódnak a gyomormozgások és a gyomorürülés is gyorsul, kevesebb ideig tartózkodik a táplálék a gyomorban. A szénsavas gyógyvizek étvágyjavító tulajdonságúak, felhasználhatók savhiányos vagy csökkent savtermelésű gyomor esetén a panaszok enyhítésére. Étkezés előtt és közben a lassan, kortyonként elfogyasztott 2-3 dl szénsavas ásványvíz előnyös gyógyhatást fejt ki savhiányos gyomorhurutban szenvedőknél. A természetes szénsavtartalommal rendelkező ásványvizek kevésbé puffasztanak, mint a szénsavval mesterségesen dúsítottak, amelyekből a szén-dioxid gyorsan felszabadul. Különösen jól érvényesül a savanyúvizek kedvező hatása idült savhiányos gyomorhurutok kezelésében. A szénsavas italok fokozzák a vizeletürítést, a diurézist is, ezért gyakran használják vizelethajtóként, átöblítőként urológiai betegségekben. Bár sok ásványvíz tartalmaz több-kevesebb hidrogén-karbonátot, ezt a tényt a palackon feltüntetni csak abban az esetben lehet, ha a kérdéses ásványvíz hidrogén-karbonát tartalma legalább 600 mg/l. Bár az ilyen típusú ásványvizeknek a fent említett előnyös hatása érvényesül, a gyógyhatás csak a szénsavas gyógyvizek esetében deklarálható. 3. Kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos (meszes-földes) ásványvizek Az ilyen típusú vizekre az jellemző, hogy a kationok közül elsősorban a kalcium és magnézium, az anionok közül pedig a hidrogén-karbonát van többségben. A meszes-földes ásványvizek jelentékeny mennyiségű kalciumot juttatnak a szervezetbe, így hasznos kiegészítői lehetnek a táplálékkal bevitt kalciumnak. Az osteoporosis megelőzésében, a terhesség és szoptatás alatt kifejlődő mészhiány, s az ennek következtében fellépő görcskészség csökkentésében szerepe lehet a földes meszes-vizeknek. A kalcium részben gyulladáscsökkentő, részben antiallergién hatása miatt kedvező lehet asztmában, allergiás, csalánkiütéses állapotban. Az ilyen típusú ásványvizek igen jól beváltak az idült gyomor-bélhurutok esetén is. Vizeletürítést fokozó hatásuk, valamint a húgyutak nyálkahártyájára gyakorolt gyulladáscsökkentő hatásuk és a vizeletet alkalizáló tulajdonságuk miatt előnyösek urológiai betegségekben. Szív- és érrendszeri betegségek esetén is kedvező hatást tapasztaltak földes-meszes ásványvízzel történt ivókúrák után. Magyarországon elsősorban a budapesti, illetve a Budapest környéki ásványvizek sorolhatók a földes-meszes jellegű vizek közé, így az Üllő melletti Kerekes forrás nevű kútból származó Aqua Optima természetes ásványvíz is. Az ásványvizekre vonatkozó állítások előírásai azonban itt is szabályozzák, hogy milyen esetekben lehet utalni a címkén a kedvező hatású ásványi elemekre. Magnézium esetében 50 mg/litert, kalcium esetében pedig a 150 mg/litert meghaladó mennyiség esetében lehet használni a magnézium-tartalmú, illetve kalcium tartalmú víz kifejezést. 4. Alkáli hidrogén-karbonátos (alkalikus) ásványvizek Azok az ásvány és gyógyvizek sorolhatók ide, amelyekben a kationok közül a nátrium és a kálium, az anionok közül pedig a hidrogén-karbonát ion van túlsúlyban. Az alkalikus vizek terápiás felhasználásában régóta jelentős helyet foglal el az ivókúra. Felhasználásuk legfontosabb területe hyperacid gastritis, vagyis a savtúltermeléssel járó gyomorbetegségek. Kedvező hatást fejtenek ki az alkalikus gyógyvizek nyákoldó tulajdonságuk miatt a gyulladásos gyomor-bélrendszeri megbetegedések egy részében is, főleg a sok nyálkát termelő betegségekben. Ugyancsak nyákoldó tulajdonságának köszönhető, hogy krónikus húgyúti gyulladásokban, illetve a hörgők idült megbetegedéseiben is jótékony hatásúak ezek a vizek. Az alkalikus vizek alkalmazása megkísérelhető azokban az esetekben is, amikor látens vagy manifeszt acidózis áll fenn. Cukorbetegségben a látens acidózis gyanúja esetén, de kifejlődött acidózisban is eredményesen alkalmazták az alkalikus vizeket egyéb kezeléssel egybekapcsolva. 5. Szulfátos ásványvizek (glaubersós, keserűsós vizek) Az anionok közül a szulfátion, a kationok közül a nátrium vagy a magnézium van túlsúlyban. Előbbi esetben glaubersós, utóbbiban keserűsós vízről beszélünk. Tekintettel arra, hogy legtöbb esetben kevert vizekről van szó, célszerű hatásukat együtt vizsgálni. Alkalmazásuk elsősorban ivókúrában történik. Erre a hígabb keserűvizek alkalmasak. A nagyon tömény keserűvizek csak egyszeri használatra valók, a székrekedés megszüntetésére. A rosszul oldódó és fel nem szívódó magnézium- és nátrium-szulfát jelentős mennyiségű vizet tart vissza a bélrendszerben, ezáltal felhígítja a béltartalmat, elősegíti a székletürítést, a székrekedés megszüntetését. A keserűvizeket máj és epebetegségek kezelésére is régóta eredményesen alkalmazzák. Az enyhe glaubersós vizek pedig igen kedvezőek enyhén gyulladt, hurutos bélrendszer kezelésére. 6. Jódos-brómos ásványvizek A jódos gyógyvizek kedvező hatását hypothyreosisban, jódhiányos strumában, arteriosclerosisban, hörghurutban írták le. 7. Vasas vizek A vasas vizek vashiányos vérszegénység kezelésében, roborálás esetén, műtét utáni felerősítésre előnyösen alkalmazhatók. 8. Radioktív vizek A radontartalmú vizeket belégzésre, fürdésre és ivókúrára egyaránt használják, de a legelőnyösebb az ivókúra a rádiumemanáció szervezetbe juttatása céljából. A víz radontartalma kiválasztódik a bőrön, a vizelettel, a széklettel, a nyállal és a kilégzett levegővel. A radontartalmú ásványvizek értágító hatásúak, rendszeres alkalmazásukkal csökken a vérnyomás, enyhülnek az érelmeszesedéses végtagpanaszok. Serkenti az ivarmirigyek és a központi idegrendszerben a hipofízis mellső lebenyének működését is, de mellékvesekéreg-működés aktivitásának növekedését is tapasztalták. Nem ismeretes a hatásmechanizmusa, de a radontartalmú gyógyvizek kedvezően hatnak a cukorbetegségre és a köszvényre. A radontartalmú gyógyvizek fájdalomcsillapító hatása kedveltté teszi az ilyen ásványvizeket, különösen a reumatikus betegségekben szenvedők körében. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
